Oldalak

Mira

Mira
Napsugaram

2012. június 29., péntek

Gősi Vali: Halkuló hiány



A legmélyebb sorstragédiának, a gyermekem elvesztésének feldolgozhatatlan, szükségszerű, szinte véget nem érő magányában az éjszakai töprengések élet és halál kérdésein, vagy valami különös kegyelemből adódó késztetésre történhetett, hogy e szenvedés idővel − észrevétlenül − tollat rejtett a kezembe: írjak a titokzatos taburól, a megrendítő gyászról, majd a túlélésről, botladozásaimról a lélek rejtelmeiben.

Lélekúton járok, hallgatva a különös késztetésre, és írok e benső utazás fájdalomból fakadó létélményeiről, de a bizonyságról is − mert megtapasztaltam − hogy van remény a gyászoló anya számára is.
A fásult bénultság, a túlélés vágya és kapaszkodás, majd megint földre zuhanás, és újra a fény felé fordulás ismétlődő stációit megélve születtek a verseim a lét - nemlét kérdéseiről, de a vágyott örök körforgás − test és lélek, az ember és a természet újjászületésének − hitében és reményével.
Útközben újra élni tanulok: megélni örömöt és bánatot, mosolyt és könnyeket, magasságot és mélységeket. Keresem az igazságot, csodálom a hó és a fény tisztaságát, az élet és a halál megfejthetetlen titkait − a sírás és a csönd körforgásának misztériumában.
A vers ritmusa számomra a lét dallama − a boldogság, és a fájdalom muzsikája.
Nekem a vers a lelkem is.
Gősi Vali

***

Gősi Vali költő, első verseskötete, a Halkuló hiány, archaikus lélektudat, hiteles, koncentrált létélmény. Mondhatni életmű. Versciklusai: a „Csillagfiú”, „Égi üzenet”, „Lélekúton”, „Hangulatok”, „Halkuló hiány” - szellemi kisugárzásában Kaffka Margit verseire asszociál, - ugyanakkor megőrzi saját költészetének személyességét és egyediségét.

Az átlényegülés szenvedélye, auditív belső kisugárzás, könnyedsége és játékossága, majd katarzis élménye elementáris erővel hat az olvasóra. Individualitása, verseinek igényessége, törekvése a transzcendens irány felé egyszerre hat vizuálisan és érzelmileg. Mindezt fokozza nyelvi kifejezéseinek tudatossága, esztétikuma, belső élményvilágának színes, szabadon áramló képhasználata, eredetisége.
 Könyves Tóth Enikő




2 megjegyzés:

  1. http://www.gyoriszalon.hu/index.php?t=2012/GosiVali.html&kat=kultura

    Lélekúton járó költő
    Gondolatok Gősi Vali első verseskötetéről

    „valami lágy zene is maradt utánad / amit azóta hiába keresek / nadrágod zsebében megbújó fémpénz / néhány ing egy napszemüveg / ...
    Az anyát, és bármilyen más foglalkozású asszonyt is, bizonyos gyanúperrel nézzük, ha versírásra adja a fejét. Sülhet-e ki ebből valami jó? Nem az első kötet, amit olvastam, a fiát elvesztő anya könyvét, de hát én e versekről s költőjéről is, ahogy sokan, csak a köztudottak elmondására vagyok képes, gondolva a fiúra, akit – miután emberi életet mentett – a tenger elnyelt, elrabolt.

    „Azóta minden szomorú, / kihalt, üres a világ, / bágyadtan melegít a nap, / halott a régi nyár.” Azt eleve biztosra veszem, hogy a kötet – gondolati súlyánál és személyes átéltségénél fogva – ott van a szerethető munkák között. Gősi Vali első könyvében azt tartom elsősorban figyelemre méltónak: az erőteljes, személyi hitellel teljes gondolatokat. Emlékekkel a szívében állította össze a kötetet, a születő és az elmúló élet megtapasztalásával, ajánlása az unokának, Mirának szól.

    Ha a fiúhalál beleolvad a családi krónikába, nehéz már gondolatban is megváltoztatni a tényt, nehéz másképp elgondolni, mint egy vers (Csillaggá csókoltalak) utolsó három sorával: „…csillaggá csókoltam lényedet. /Emlék vagy, / vigasztalás.” Remélhetőleg az elsőt további kötetek követik a tájegység irodalmának gazdagítására, például gyerekkönyvek, hiszen Gősi Vali a természet csodáit elevenné tudja varázsolni."

    VálaszTörlés
  2. http://www.gyoriszalon.hu/index.php?t=2012/GosiVali.html&kat=kultura

    VálaszTörlés

Megjegyzés